2015. szeptember 12., szombat

★2 RÉSZ- Utazz



Reggel az ébresztőóra keltett és megpillantva magam a tükörben inkább sírva visszafeküdtem volna. Ledusoltam aztán átengettem a fürdőt Lexynek majd Kittinek.
Gyorsan megnéztem milyen idő van és annak megfelelően kiszedtem a szekrényből a ruháimat. Rövid farmersortot vettem ki és hosszízott fazonú fehér pólót. A hajam kifésültem feltűztem és rábiggyesztettem a hatalmas rózsaszínkeretes napszemüvegemet.
Míg végeztem addigra Lexy és Kitti és készen lettek. Lófarokba kötöttem Kitti haját, aztán szaladtunk a konyhába reggelizni. Alig ment le a kaja a torkomon annyira izgultam.
Nagyi a csomagoknál babrált mikor megérkeztek Lexy szülei.
-Készen vagytok?-sürgetett minket Lexy anyukája.
Felpakoltuk a cuccokat a csomagtartóba. Mielőtt rácsapták volna az ajtót elidőzött a tekintetem a csomagokon...
Hát ténleg elmegyek....

-Abigél!-köszörülte meg a torkát Nagyi
-Igen Nagyi!- léptem elé
-Gyere, had öleljelek meg!-mondta. Normális körülmények között jól elszaladtam volna, most viszont búcsúztunk.
-Legyél jó lány, rendben?-nyelt nagyokat.
-Rendben!-suttogtam.
Nagyi Kittit is megölelte, megpuszilta. A búcsú után beültem a kocsiba.
Nagyi a kapu elé lépett A Macskával az ölében. Ahogy néztem a távolodó alakokat és a távolodó házat amiben felnőttem, úgy döntöttem felveszem a hatalmas napszemüvegemet....Könnyes lett a szemem.

Az állomáson nem kellett sokat várni. Felcuccoltunk a vonatra ami száguldott is velünk. Lexy szülei pedig visszamentek a faluba hogy elintézzenek még egy-két dolgot.
Elnyúltunk a vonat bőrülésén és beszívtuk a nyár édes illatát.
Kitti csendben dúdolt valami One Direction számot, így hát én is elővettem a fülesem és dúdolni kezdtem a Just the way you are-t

                             (Lekaptam Kittit amint bámészkodik az ablakban:D)
Mikor a vonat a következő megállóhoz ért egy srác lépett be. Fél kezében a BMX-ét hozta, másik kezében egy baseboll sapka volt amivel vizes, szanaszét álló haját legyezte. A homlokába lógó vizes tincsek alól hatalmas barna szem kukucskált a világra. Bő-fazonú háromnegyedes farmere foltokban vizes volt, szürke pólója is rendesen átázott. Minden lépése cuppogott.
Ránk mosolygott így kihúztam a fülhallgatót a fülemből és visszamosolyogtam.
-Sziasztok, Ricsi vagyok!-kacsintott felénk-Leülhetek?- kérdezte a mellettem lévő helyet pásztázva.
Mivel jó arcnak tűnt arrébcsúsztam és odaengedtem.
-Szia Abigél vagyok! De haveroknak csak Aby!- ráztam kezet vele.-Ő a húgom Kitti-mutattam az ablakon bámészkodó Kittire
-Én pedig Lexy vagyok!-nyújtotta a kezét Lexy is.
-Kint szakad az eső?-néztem a csuromvíz cuccait visszafolytott röhögéssel
-Csak rám és a haveromra...kábé két éve minden nyáron!- mindketten röhögni kezdünk.
Levette a hátizsákját majd egy csomag összeporladt meggyötört ropival kínált. Mivel egyikünk sem kért megvonta a vállát és megpróbálta egyszerre a szájába önteni. Mivel nem egy pelikán így az ülés vastagon tele lett morzsával. Jót röhögtünk rajta :P

Időközben megtudtuk Ricsiről hogy ugyanabba a suliba fog járni mint mi,  valószínűleg egy osztályban leszünk.

Sikeresen leszálltunk a vonatról. Az állomáson anyám várt minket és egy kocsi ami vitte a cuccainkat. Mikor hazaértünk összedobtunk valami mirelitkaját és aztán mindnyájan lefeküdtünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése